Vihar után

„...Bárdi kényelmesen előbbre lépett, tovább rágta a gyufaszálat. Robi




bosszankodott, hogy miért bőszíti fel Bárdi a fegyvereseket.







– „Felesleges hősködés” – gondolta.







A géppisztolyos a szakállasra nézett, aki egy dossziéból papírlapokat




szedett elő. Horváth – arcán a részegek bárgyú mosolyával – nekitámaszkodott az




ajtófélfának, és dudorászott. A fegyveres férfi arcáról eltűnt a mosoly.




Ingerülten Bárdi elé lépett. A szakállas, mintha álomból ébredt volna,




elfordult.







– Mi van, bajtársam? – kérdezte halk, fuvolázó hangon.







– Ez a nyomorult már megint kötekedik – válaszolt a géppisztolyos, aztán




ismét Bárdi felé fordult. – Köpd ki a szádból!







Robi már nem bírta idegekkel.







– Százados elvtárs! Ne, minek csinálja… ezt… a…







Bárdi a fiúra




nézett, majd ismét a felkelő felé fordította fejét, s anélkül, hogy a szemét




levette volna a fegyveres arcáról, a lába elé köpte a gyufaszálat… A fegyveres




olyan mozdulatot tett, mintha meg akarná ütni, de a szakállas megfogta a




karját...”





weniger anzeigen expand_less