Régi Istenek I. kötet

Három regényt és egy elbeszélést talál az olvasó a Régi istenek című kötetben. A legszorosabb kapcsolat nyilvánvalóan a két első regény, Az isten és a részegek, valamint A végzet sógora




című írások között van. Mindkettő ugyanis a görög történelem félig




elképzelt, félig valós világába kalauzol, az első a Dionüszosz-kultusz




valós hátterének nyomozására, másik az antik tragédiákból




kikövetkeztethető Kreón király életének végigkísérésére invitálva az




olvasót. De tágabban ide kapcsolódik a Bálványrombolók című




regény, az ótestamentumi Bírák könyvében található Bárák és Debóra




történetének mai feldolgozása és az egyiptomi környezetben játszódó Az öröklét bejárata




című kisregény is. Mese, monda, mitológia húzódik valamennyi írás




hátterében, s erről így vall az író: „A mitológiák – vagyis a népek




ősmondái – számomra kezdettől mindmáig igen alkalmasak arra, hogy az




alapvető emberi kapcsolatokat a legáltalánosabb formában próbáljam




kifejezni általuk. Görög regevilág, keleti ősmesék, magyar mondai




emlékek, olykor még a kelta gyökérzetű középkori hősepika is évtizedek




óta olyan támaszanyag, amellyel még napi társadalmi és lélektani




gondjaimat is ki tudom – vagy legalábbis ki szeretném – fejezni.” Mesék,




mondák, évezredes regék újraértelmezése, tehát mindegyik regény – vagy




ha tetszik, legmaibb közgondjaink elemzése, történelmi köntösben.